Konverziós zavar: definíció, tünetek és kezelés

Ugorj: Tünetek Kezelés Hogyan segítsünk egy szeretett embernek

A konverziós rendellenesség, más néven funkcionális neurológiai tünetzavar, akkor fordul elő, ha egy személy olyan neurológiai tüneteket (idegrendszeri tüneteket) tapasztal, amelyek nem tulajdoníthatók semmilyen egészségügyi állapotnak. A tünetek valósak és nem képzeletbeliek, és befolyásolhatják a motoros funkciókat és az érzékszerveket.

A kutatók még nem tárták fel a konverziós zavar vagy a funkcionális neurológiai rendellenességek okát. Lehetséges, hogy a tüneteket fizikai vagy pszichológiai traumatikus események vagy stressz váltja ki, de nem feltétlenül. Egy személy fokozottan veszélyeztetheti az állapot kialakulását, ha neurológiai betegségben, mozgászavarban vagy mentális egészségi állapotban van. Fokozottan veszélyeztetettek akkor is, ha a családtag funkcionális neurológiai rendellenességben szenved, vagy gyermekkorában fizikai vagy szexuális bántalmazást vagy más traumát tapasztalt. A nők is kétszer -háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak konverziós zavar diagnózist, mint a férfiak.

Mik a tünetek?

A konverziós zavar tünetei a következők lehetnek:

pánikbetegségem van?

Nehézség járni
Egyensúlyvesztés
Testremegés
Gyengeség vagy bénulás
Hallási nehézség
Látási problémák vagy vakság
Az érzékelés elvesztése
Nyelési nehézség
Görcsrohamok vagy remegéses epizódok
Reagálatlanság

A konverziós zavar diagnosztizálásához a személynek meg kell tapasztalnia a megváltozott motoros funkciót vagy az érzékeinek megváltozását. A tünetek nem tulajdoníthatók semmilyen egészségügyi állapotnak vagy más mentális betegségnek, és a tüneteknek szorongást vagy károsodást kell okozniuk egy személy munkájában, kapcsolataiban vagy az élet más területein. Az EEG technológiának és más neuropszichológiai eszközöknek köszönhetően az elmúlt évtizedben könnyebben diagnosztizálhatóvá vált a konverziós zavar.

A DSM-5 szerint a konverziós rendellenességet tüneti specifikátorokkal lehet diagnosztizálni, beleértve a következőket: gyengeség vagy bénulás, rendellenes mozgás, nyelési tünetek, beszédtünetek, rohamok vagy rohamok, érzéstelenítés vagy érzékszervi veszteség vagy különleges érzékszervi tünetek. A konverziós zavar tartósan vagy akut epizód formájában is előfordulhat. A konverziós rendellenességet általában neurológus vagy mentálhigiénés szakember diagnosztizálja. Elvégezhetnek fizikai vizsgálatot, valamint pszichiátriai vizsgálatot annak megállapítására, hogy megfelel -e a diagnosztikai kritériumoknak.

Gyakran előfordul, hogy az átalakulási zavarban szenvedő személynek egyidejűleg előforduló mentális egészségi állapota is van. Ez magában foglalhat hangulati rendellenességet, pánikbetegséget, általános szorongásos rendellenességet, poszttraumás stresszzavart, disszociatív rendellenességeket, rögeszmés-kényszeres betegséget, szomatikus rendellenességeket és személyiségzavarokat. A depresszió a leggyakrabban előforduló diagnózis a konverziós zavarban szenvedő, nem epilepsziás rohamokban szenvedő embereknél.

Hogyan kezelhető a konverziós zavar?

A konverziós zavar hatékony kezelése mind az állapotot, mind az egyidejűleg előforduló rendellenességeket kezeli. A kezelést az egyén sajátos tüneteihez is igazítják. Például a beszédterápia előnyös lehet az egyén számára, ha tünetei közé tartozik a beszéd vagy a nyelés problémája. Fizikai vagy foglalkozási terápiára lehet szükség, ha egy személynek problémái vannak a mobilitással, bénulással vagy gyengeséggel. A viselkedésterápia, amely a stressz csökkentésére és a relaxációs technikákra összpontosít, szintén segíthet a tünetek csökkentésében.

A konverziós zavarban szenvedők is részesülhetnek a pszichoterápiából. Az ajánlott pszichoterápia típusa eltérhet bármely más együttes diagnózistól függően. A kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet az embereknek felismerni a negatív vagy irracionális gondolkodási mintákat, és hatékonyabban reagálni a kihívásokra. A CBT segíthet abban is, hogy az emberek jobban megbirkózzanak az élet stresszel járó tényezőivel. Ha egy személynek korábban volt traumája, akkor más típusú terápiából is részesülhet. A családterápia hasznos lehet a család dinamikájának kezelésében is, amelyek stresszt és az átalakulási zavar tüneteit okozzák.

A hipnózis és az önhipnózis is hasznosnak bizonyult a konverziós zavar tüneteinek csökkentésében. Ez a fajta kezelés magában foglalhatja a kellemes képre való összpontosítást annak érdekében, hogy elterelje vagy elterelje gondolatait a tünetektől, ami lassíthatja vagy megállíthatja őket. Fontos azonban, hogy ezeket a technikákat olyan szakember végezze, aki kifejezetten segít a konverziós zavarban szenvedőknek. Az önhipnózis hatékonysága jellemzően a gyakorlatok rendszeres folytatásától függ.

A konverziós rendellenesség farmakoterápiája általában olyan gyógyszereket foglal magában, amelyek kezelik az együtt fellépő állapotok tüneteit. A kutatások kimutatták, hogy a gyógyszerek, köztük a szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k), a béta-blokkolók, a fájdalomcsillapítók és a benzodiazepinek, hasznosnak bizonyulhatnak. Az epilepszia elleni gyógyszereket általában nem használják, hacsak nem segítenek az együtt előforduló diagnózis kezelésében is. Kevesebb kutatás van az alternatív kezelésekről, ezért feltétlenül beszéljen orvosával a lehetséges kockázatokról és előnyökről.

A konverziós rendellenesség kezelésénél feltétlenül kommunikálni kell a kezelők között. A neurológusoknak, pszichiátereknek és más szakembereknek rendszeresen kommunikálniuk kell, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ugyanazon az oldalon vannak a különböző tünetek okáról és kezeléséről.

Hogyan segítsünk egy szeretett személynek az átalakulási zavarban

Ha van egy szeretett személy, aki átalakulási zavar tüneteit tapasztalja, fontos hinni neki, és nem azzal vádolni, hogy hamisítja a tüneteit. Ezek a tünetek nagyon is valósak, még akkor is, ha eredetük nem teljesen érthető. Ne feledje, hogy kezdetben szerette frusztrációt és érzelmi szorongást tapasztalhat, amikor neurológus vagy más szakember azt mondja nekik, hogy tüneteik nem kapcsolódnak egy adott neurológiai betegséghez vagy más egészségügyi állapothoz. Nyugtassa meg őket, hogy megérti, hogy tüneteik valódiak, és elkötelezett amellett, hogy segítsen nekik megtalálni a megfelelő szakembereket, akik értékelni és kezelni tudják állapotukat.

hogyan kell bánni egy nárcisztikus szülővel

Ha úgy gondolja, hogy konverziós rendellenessége lehet, beszéljen az elsődleges egészségügyi szolgáltatóval. Készítsen listát a tüneteiről, az esetleges személyes előzményeiről és kérdéseiről, amelyeket orvosához intéz. Kérdezze meg tőlük, hogy szerintük a neurológushoz való beutalás a megfelelő következő lépés, és javasolnak -e más szakembereket a diagnózishoz. Ön jogosult arra, hogy tájékozódjon az Ön állapotának legfrissebb kutatási és kezelési információiról, ezért ne habozzon, forduljon neurológusaihoz vagy más szakembereihez oktatási információkért, amelyek segíthetnek megalapozott döntések meghozatalában a gondozásával kapcsolatban. Azt is megkérdezheti tőlük, hogy tudnak-e utalni pszichiáterekhez és mentális egészségügyi szakemberekhez, akik a konverziós rendellenességek kezelésére és/vagy az Ön által előforduló diagnózisok bármelyikére specializálódtak.

Mivel a konverziós zavar kevésbé ismert állapot, fontos, hogy türelmes legyen, amikor egészségügyi szakemberekkel dolgozik. Előfordulhat, hogy néhány találkozóra és beszélgetésre van szükség ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő emberek csoportját, akik elkötelezettek a tünetek kezelésében. Ne habozzon, kezdje el még ma a konverziós rendellenességek kezeléséhez és a legjobb életéhez szükséges támogatás kiépítéséhez.

Cikk Források

Utolsó frissítés: 2019. március 14