5 skizofrénia altípus

Ugorj: Paranoid skizofrénia Szervetlen skizofrénia Katatonikus skizofrénia Differenciálatlan skizofrénia Maradék skizofrénia Skizofrénia spektrumzavarok

Skizofrénia krónikus mentális rendellenesség, amely megnehezíti az ember számára, hogy megkülönböztesse a valódi és a hamis felfogást és hiedelmeket. A tünetek olyan súlyosak és korlátozóak lehetnek, hogy a mindennapi tevékenységeket nehéz elvégezni.





5 skizofrénia altípus

A skizofrénia öt altípusa létezik, a domináns tünetek alapján, amelyeket a beteg tapasztal, amikor a mentális egészségügyi szakember értékeli. A beteg altípusa a betegség folyamán változhat.

Ez az öt altípus nem szerepel az ötödik kiadásbanmentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvemert az Amerikai Pszichiátriai Szövetség megállapította, hogy nem segítettek a klinikusoknak, mert a betegek tünetei gyakran egyik altípusról a másikra változtak, és egymást átfedő altípus -tüneteket mutattak, ami elmosta a különbségeket az öt altípus között, és csökkentette azok érvényességét.6





randizni valakivel, akit bántalmaztak

1. Paranoid skizofrénia indokolatlan gyanakvás és elsősorban pozitív tünetek jellemzik.1(A pozitív ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy ezek a tünetek közösek erre az állapotra, és jellemzően reagálnak az orvosi kezelésre.) A beteget legalább egy téveszme foglalkoztatja (általában üldöző jellegű), vagy gyakori hallási hallucinációi vannak. Eközben a skizofrénia egyéb tünetei - például a rendezetlen beszéd, a lapos affektus, a katatónia vagy a szervezetlen viselkedés - nincsenek jelen, vagy kevésbé hangsúlyosak, mint ezek a pozitív tünetek.2

2. Szervetlen skizofrénia (más néven hebefrenikus skizofrénia)túlnyomórészt rendezetlen tünetek jellemzik. Az alábbiak mindegyikének jelen kell lennie, hogy megfeleljen ennek az altípusnak a kritériumaihoz:



  • Szervezetlen beszéd (pl. Szó saláta, tanácstalanság, kitartás)
  • Szervezetlen viselkedés (pl. Nehézségek egy feladat elindításában vagy befejezésében, nehézségek a társas helyzetekben való megfelelő cselekvésben)
  • Lapos vagy nem megfelelő hatás (pl. Rossz szemkontaktus, arckifejezések hiánya)

3. Katatonikus skizofrénia ma ritka altípusnak tekintik, mert úgy vélik, hogy nagyrészt a kezeletlen skizofrénia eredménye. Ma már ritkábban fordul elő skizofréniában szenvedők körében, mivel a korai beavatkozás és a kezelés előrehaladt.3A mozgás jelentős csökkenése vagy növekedése jellemzi, az alábbi tünetek közül legalább kettő jelen van.

A kataton skizofréniában szenvedő személy nagyrészt mozdulatlan lehet, merev testtartást tarthat fenn, és ellenáll minden mozgatási kísérletnek. Másrészt előfordulhat túlzott, céltalannak tűnő mozgás. Ez magában foglalhatja az echoláliát (a mások mondanivalójának megismétlését) és az echopraxiát (más emberek mozgásának utánzása). Az önkéntes mozgásnak sajátosságai lehetnek, például bizarr testtartás, grimasz vagy sztereotip mozdulatok (pl. Hintázás, kézlegyintés, körömrágás).4

4. Differenciálatlan skizofréniaazoknak az embereknek a kategorizálása, akik nem illenek az előző három kategóriába. Bár az ilyen személyek jelentős tapasztalatokat szereznek téveszmék, hallucinációk , rendezetlen beszéd, vagy szervezetlen vagy kataton viselkedés, tüneteik nem túlnyomórészt pozitívak, rendezetlenek vagy mozgászavarosak.

5. Maradék skizofréniaegy olyan beteg leírására használt kifejezés, aki jelenleg nem tapasztal kiemelkedő téveszméket, hallucinációkat, rendezetlen beszédet vagy szervezetlen vagy kataton viselkedést. Azonban ezek közül legalább kettőt kisebb mértékben tapasztalnak (pl. Gondolattorzulások vagy furcsa hiedelmek), vagy továbbra is tapasztalják a skizofrénia negatív tüneteit (pl. Figyelmi nehézségek, társadalmi visszahúzódás, apátia, beszédcsökkenés) .

Ezt az altípust különböztetik meg a skizofrénia reziduális fázisától. Az antipszichotikus gyógyszerek hatékonyan kezelik a skizofrénia pozitív tüneteit, de a negatív tünetek gyakran megmaradnak.5E jelenség miatt a gyógyszeres skizofréniás betegeket, akik nem számoltak be hallucinációkról vagy téveszmékről, néha a skizofrénia reziduális fázisában lévőnek tekintik, ezalatt a beteg a maradék altípusba sorolható, vagy nem.

3 Skizofrénia spektrumzavarok

A bemutatón az uralkodó tünetekre való koncentrálás segített a mentálhigiénés szakembereknek megkülönböztetni és jobban kezelni a skizofréniához hasonló egyéb mentális rendellenességeket, létrehozva ezzel a skizofrénia spektrumát.

  • Skizoaffektív rendellenesség nagyon hasonlít a skizofréniához hangulatkomponenssel. A téveszmék, a hallucinációk vagy a rendezetlen gondolatok mellett a páciens súlyos hangulat epizódokban (depressziós vagy mániás) szenved. Ez azt jelenti, hogy nem kezelhetők egyedül pszichotikus rendellenesség miatt; a hangulatzavart is kezelni kell.7
  • Skizofreniform rendellenességa skizofréniával azonos tulajdonságokkal rendelkezik, de a tünetek időtartama rövidebb. A beteg több mint egy hétig, de kevesebb mint hat hónapig tapasztalt tüneteket. Ezt a diagnózist gyakran az első lépésnek tekintik egy esetleges skizofrénia -diagnózis felé, amely legalább hat hónapig folyamatos zavarjeleket igényel.8
  • Skizotípusos személyiségzavarkorai felnőttkorban fejlődik ki, és a szociális és interperszonális készségek átható hiánya, az excentrikus viselkedés, a szoros személyes kapcsolatokat kialakító kényelmetlenség, valamint a kognitív és észlelési torzulások jellemzik.9A skizotipikus személyiségzavarban szenvedő személynek referenciaötletei lehetnek. Ezek ellentétesek a referencia -téveszmékkel, amelyekben az ember viselkedését megváltoztatja az a meggyőződése, hogy valami személyre vonatkozik. Például úgy gondolja, hogy a hírírók kódolt üzeneteket küldenek Önnek a cikkeikben, így összegyűjti és megpróbálja újra dekódolni ugyanazokat az újságokat minden nap. A referenciaötletek nem vezetnek megváltozott viselkedéshez. Azt hiheted, hogy az események nem véletlenek, hanem inkább a saját jövőd jelei. Viszont a viselkedésed változatlan.

Ugyanebben az értelemben a mágikus gondolkodás, a babonák és a furcsa fantáziák gyakoriak a skizotípusos személyiségzavarban.

A skizofréniához hasonlóan a beteg paranoiát, nem megfelelő hatást tapasztalhat, szociális szorongás , szokatlan testi érzések vagy furcsa beszéd (pl. metaforikus, túlságosan kidolgozott, homályos).

Néha a beteg teljesítheti ezeket a kritériumokat a skizofrénia vagy más pszichotikus rendellenesség (premorbid) megjelenése előtt.10

A súlyos depressziós betegség diagnosztikai kritériumai
Cikk Források

[1] https://bbrfoundation.org/frequent-asked-questions-about-schizophrenia

[2] https://www.dnalc.org/view/899-DSM-IV-Criteria-for-Schizophrenia.html

[3] http://www.seabhs.org/poc/view_doc.php?type=doc&id=8810

[4] https://medlineplus.gov/ency/article/001548.htm

[5] http://apt.rcpsych.org/content/aptrcpsych/4/1/53.full.pdf

[6] http://www.dsm5.org/File%20Library/Psychiatrists/Practice/DSM/APA_DSM-5-Schizophrenia.pdf

[7] http://www.nami.org/Learn-More/Mental-Health-Conditions/Schizoaffective-Disorder

[8] http://dsm.psychiatryonline.org/doi/full/10.1176/appi.books.9780890425596.dsm02

[9] http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/schizotypal-personality-disorder/symptoms-causes/dxc-20198941

[10] http://www.psi.uba.ar/academica/carrerasdegrado/psicologia/sitios_catedras/practicas_profesionales/820_clinica_tr_personalidad_psicosis/material/dsm.pdf

Utolsó frissítés: 2020. október 1

Még szintén kedvelheted:

Mondj el mindent, amit tudnom kell a skizofréniáról

Mondj el mindent, amit tudnom kell a skizofréniáról

a paranoiás személyiségzavar kezelésével kapcsolatban melyik állítás pontos?
Skizofrénia vagy skizoaffektív zavar: hogyan lehet megmondani a különbséget

Skizofrénia vagy skizoaffektív zavar: hogyan lehet megmondani a különbséget

Amikor a tardív diszkinézia légzési és étkezési problémákat okoz

Amikor a tardív diszkinézia légzési és étkezési problémákat okoz

Skizofrénia és szerhasználat

Skizofrénia és szerhasználat

Hat mítosz a skizofréniáról

Hat mítosz a skizofréniáról

A skizofrénia kezelései: Meggyógyítható -e a skizofrénia szociális helyreállító terápiával?

A skizofrénia kezelései: Meggyógyítható -e a skizofrénia szociális helyreállító terápiával?